Teljes katalógus

Kalandregény a közeli jövőben, amikor óriási utasszállító repülőgépek harminc óra alatt kötik össze Plymouth-t és New Yorkot. Az elbeszélő, Sir John Custance, a brit légirendőrség vezetője, és épp most jegyezte el Connie Shepherdet, a londoni közönség által rajongásig szeretett színésznőt. Hangtalan motorú kalózok fosztogatják az utasszállító gépeket az Atlanti-óceán felett, majd elrabolják Connie-t, aki aznap este indult New Yorkba. Felismerhetetlenné álcázva Sir John egészen Cornwall partjaiig követi a nyomukat. Pergő történet a nyomozás és a légi kaland határán.

Néró alatt a patrícius Vinicius beleszeret Lygiába, a római családban nevelkedett, titokban keresztény királyi túszba. Mivel megszokta, hogy megkapja, amit akar, a palotánál követeli a lányt; az kicsúszik a kezéből, ő pedig olyan közösséget ismer meg, amelynek szabályai szemben állnak az övéivel. Amikor Róma lángba borul, és Néró bűnösöket keres, a keresztényeket az arénába vetik, Viniciusnak pedig oldalt kell választania. A regény a hatalmat, a megtérést és egy születő hit ellenállását vizsgálja. Sienkiewicz történészi gonddal állítja helyre a császárkori Rómát, anélkül hogy lemondana a kalandregényről.

Szerelmes és kalandos regény. A huszadik század eleji Londonban Helen Wynton, egy szegény fiatal titkárnő, arról álmodik, hogy láthassa az Alpok örök havát. Egy gazdag amerikai, Charles Spencer, meghallja ezt a kívánságot, és nevét elhallgatva fizet egy kis újságnak, hogy küldje el a lányt cikkeket írni egy nagy szállodába, a svájci Malojába. Ám Mark Bower, egy gazdag férfi, aki túlságosan is érdeklődik iránta, ugyanarra a vonatra száll fel. Előkelő vendégek, hegyi vezetők és gleccserek között Spencer vigyáz Helenre, egy öreg hegyi vezető, Stampa pedig régi fájdalmat rejteget, amely Bowerhez kötődik. Történet a szerelemről és a feszültségről, a Svájci-Alpok lenyűgöző tájain.

Több történelmi és irodalmi alakot meghatározó kapcsolataik kötnek össze, melyek vonzalomból, konfliktusokból és kölcsönös befolyásból állnak. Minden páros sajátos dinamikát tár fel, ahol szenvedély, törekvés és rivalizálás keveredik. A történet elbeszélő módon tárja fel ezeket a viszonyokat, kiemelve hatásukat az egyéni sorsokra. A könyv élő és könnyen befogadható portrék sorát kínálja. A szerző híres, egymástól élesen különböző példákon keresztül vizsgálja az emberi kapcsolatokat.

Thomas Hardy angol regénye, 1873-ban jelent meg. Egy téli napon Stephen Smith, egy londoni építész fiatal segédje, egy félreeső tengerparti faluba érkezik Anglia nyugati részén, hogy felmérje a helyreállításra váró régi templomot. A lelkésznél száll meg, és beleszeret annak lányába, Elfride-be, a kék szemű fiatal nőbe. Stephen azonban titkot rejteget: az apja kőműves ugyanebben a faluban. A lelkész ellenzi a házasságot, és Stephen Indiába megy dolgozni, hogy vagyont szerezzen. Elfride ekkor megismerkedik Henry Knighttal, a kritikussal, akit Stephen mindenkinél jobban csodál. Érzékeny regény a szerelemről és a társadalmi osztályok súlyáról.

Krónika 1889-ből, magának a katasztrófának az évéből. 1889 május végén a szakadatlan esőzés megduzzasztja a folyókat Johnstown körül; ez a pennsylvaniai gyárváros egy völgy mélyére szorul. Május 31-én feljebb átszakad egy földgát, és a mögötte felduzzasztott tó a városra zúdul. A könyv újsághíreket és szemtanúk beszámolóit gyűjti össze: a háztetőkre menekülő családokat, a kőhídnál feltorlódott roncsokban kitört tüzet, a halottak keresését, majd az egész országból érkező segítséget. Közvetlen és gyakran megrendítő korabeli tanúságtétel egy tragédiáról, amely egész Amerikát megrázta.

Egy Andalúziában utazó régész találkozik egy körözött banditával, don Joséval, majd egy cigány asszonnyal, aki Córdobában jósol. Néhány hónappal később viszontlátja don Josét a börtönben, kivégzése előestéjén, és meghallgatja vallomását. Az egykori tizedes, akinek előléptetést ígértek, elmeséli, hogyan ismerte meg Carment, hogyan dezertált, és hogyan rántotta őt bele a lány a csempészéletbe. A kisregény a féltékenységről, a Carmen által senkinek át nem engedett szabadságról és a tudós utazónak a spanyolországi cigányokra vetett pillantásáról szól. Mérimée tudományos vizsgálódásba ágyazza a történetet, ami még hűvösebbé teszi.

Fjodor Karamazov, a kicsapongó apa, örökség miatt és ugyanazért a nőért fordul szembe a legidősebb fiával, Dmitrijjel. Körülöttük Ivan, akit a rossz kérdése gyötör, és Aljosa, a kolostori novícius, ellentétes utakra lép, miközben Szmergyakov, a szolga figyel. Amikor az öreget meggyilkolják, a gyanú Dmitrijre terelődik, és a per mindenkit arra kényszerít, hogy kimondja, miben hisz. A regény a bűnösséget, a szabadságot és a hitet vizsgálja egy olyan világban, ahol minden megengedettnek látszik. Dosztojevszkij odáig viszi a bűnügyi elbeszélést, hogy megkérdezze, ki ártatlan egy családban.

Lucy Graham, elbűvölő fiatal nő titokzatos múlttal, egy gazdag férfi felesége lesz, és kényelmes életet kezd. Ám múltjának bizonyos elemei ismét a felszínre kerülnek, és gyanút ébresztenek Robertben, egy közeli ismerősben, aki elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Fokozatosan egyre nő a feszültség valódi személyazonossága és szándékai körül. A történet lépésről lépésre tárja fel a titkokat és a manipulációkat, mindvégig fokozva a feszültséget. A szerző lebilincselő regényt alkot a látszatról, a hazugságról és a múlt következményeiről.

Emma Woodhouse, gazdag és ítéletében biztos fiatal nő, a maga feladatának tekinti, hogy házasságokat hozzon tető alá maga körül. Abban a hitben, hogy mások boldogságán munkálkodik, egy vagyontalan barátnőjét irányítja, és a maga módján értelmezi mindenki szándékát. Az általa szőtt tervek lassanként azok ellen fordulnak, akiket szolgálniuk kellett volna, és őellene is. A regény az önmagunkkal szembeni vakságot, egy angol falu rangkülönbségeit és a bizonyosságtól a kétely felé vezető utat vizsgálja. Austen társasági vígjátékot vezet, amelyben az irónia türelmesen neveli a hősnőjét.

Lucy, fiatal angol nő, olaszországi utazása során szabadabb és intenzívebb világot fedez fel, mint az, amelyben felnőtt. Találkozása George-dzsal, őszinte és szenvedélyes férfival, felborítja meggyőződéseit és társadalmi konvencióit. Angliába visszatérve döntenie kell az alkalmazkodó, biztonságos élet és valódi érzései késztetése között. Útja révén a regény a vágy és a társadalmi normák közötti feszültségeket vizsgálja. A szerző elegáns és derűs művet kínál az önfelszabadításról, a szerelemről és arról, milyen bátorság önmagunknak maradni.

Amerikai regény 1915-ből. Egy júniusi reggelen egy fiatalember, aki Walker Farrnak nevezi magát, Új-Anglia útjain gyalogol. Csavargónak látszik, de művelt emberként beszél, és titkolja a múltját. Megáll Marionban, a pamutgyárak városában, ahol a hastífusz a szegény családokat sújtja. Az ok a folyóvíz, amelyet Dodd ezredes társasága árul, s Dodd az állam politikusait is a markában tartja. Anélkül, hogy bármit is kérne magának, Farr beáll a küzdelembe, és megismeri Kate Kilgourt, Dodd titkárnőjét. Élénk regény egy magányos ember bátorságáról egy politikai gépezettel szemben.

Angol regény, egy „sussexi regény” második része. 1908-ban, egy dél-angliai tengerparti városban Ruth, az egykori szobalány, feleségül megy Ernie Caspar munkáshoz, aki saját lányaként neveli a kis Alice-t, aki még a házasságuk előtt született. Telnek az évek: újabb gyerekek születnek, Ernie elveszíti a munkáját, a lakbérrel pedig Alfnak, Ernie fivérének tartoznak, aki még mindig vágyik Ruthra. Joe Burt, az északról érkezett szakszervezeti ember, beleszeret. Szaporodnak a sztrájkok, és a háborútól való félelem 1914 nyaráig egyre nő. Érzékeny portré egy erős és hűséges, egyszerű asszonyról.

Amerikai életrajz, amely hőse életében jelent meg. John Algernon Owens Willard Glazier életét meséli el, aki szerény családban született New York államban: gyermekkor a farmon, tanítóskodás, majd a polgárháború az Unió lovasságában, fogság, börtön és szökés. Sikeres szerzővé válva Glazier lóháton szeli át az Egyesült Államokat, majd kenuval lehajózik a Mississippin, amelynek igazi forrását állítása szerint ő találta meg, egészen a Mexikói-öbölig. Csodálattal teli portré, amely bővelkedik a korabeli levelekben és újságcikkekben.

Hermann, a műszaki alakulat tisztje, éjszakáról éjszakára végignézi bajtársai kártyázását, de ő maga soha egyetlen lapra sem tesz. Megtudja, hogy egy öreg grófnő állítólag ismeri három nyerő kártya titkát, amelyet egykor Párizsban kapott, és elhatározza, hogy kicsikarja tőle. Hogy a közelébe jusson, szerelmet színlel Lizaveta, a szegény fiatal lány iránt, akit a grófnő magához vett, és aki társalkodónőként mellette él, majd egy éjjel beoson a házba. Az elbeszélés a kapzsiságot, a hideg számítást és a véletlen azon részét vizsgálja, amelyet semmilyen számítás nem csökkenthet. Puskin egyensúlyt tart a jellemrajz és a fantasztikus történet között, és sohasem mondja meg, melyik kerekedik felül.

Egy Ázsiából hazatérő óceánjáró fedélzetén álmatlan utas szólítja meg éjjel az elbeszélőt, és titoktartást kér tőle. Német orvos, akit holland-indiai állomáshelyre száműztek, és elmeséli, hogyan kereste fel egy európai asszony, aki tiltott beavatkozást kért tőle. Az elutasítása, amelyet éppúgy diktált a gőg, mint a vágy, őrjöngő emberként hajszolja a nő nyomába. Az elbeszélés a rögeszmét, a rossz helyre tett becsületet és az európaiak magányát vizsgálja a trópusokon. Zweig egyetlen hajóútra eső éjszakába zárja a vallomást, amelyben egy ember futása többé nem áll meg.

Európából hazatérve Simão Bacamarte doktor a brazíliai Itaguaí kisvárosban telepszik le, és később elmegyógyintézetet alapít ott, a Zöld Házat, hogy tudományosan tanulmányozza az őrületet. Kritériumai hétről hétre tágulnak: előbb egy tekintélyes polgár, aztán annyi lakos, hogy az intézet végül a város négyötödét bezárja; ezután a legjózanabbakon a sor, hogy a rácsok mögé kerüljenek. A város nyugtalankodni kezd, majd fellázad, miközben a tudós folytatja bizonyítását. Ez a rövid elbeszélés az ész határait vizsgálja, és annak hatalmát, aki meghúzza őket. Machado de Assis hűvös szatírát formál belőle, amelyben az irónia veszi át a diagnózis helyét.

Két előkelő fiatalember hazudik, hogy kibújjon a kötelességei alól. Jack, a vidéken komoly gyámként élő férfi, kitalált magának egy öccsöt, és annak nevét veszi fel, amikor Londonba megy szórakozni; Algernon egy beteg barátot talált ki, Bunburyt, akit állítólag meglátogat, valahányszor egy társasági kötelesség untatja. Két fiatal nő, akik egyaránt elhatározták, hogy csak ilyen nevű férfit fognak szeretni, szembesíti egymással a két csalást. A darab a házasságról, a viktoriánus tisztességről és azokról a konvenciókról szól, amelyeket a replikák egyenként a feje tetejére állítanak. Wilde feszes vígjátékot épít, amelyben minden szellemes mondat előbbre viszi a cselekményt.

Laura az apjával él egy elszigetelt stájerországi kastélyban, távol minden szomszédságtól. Egy kocsibaleset nyomán fiatal vendég kerül a fedelük alá: Carmilla, akinek bágyadtsága és szépsége azonnal megnyeri a házat. Ahogy barátságuk egyre bensőségesebbé válik, Laura ereje fogy, a környező falvakban pedig megmagyarázhatatlan halálesetek történnek. Az elbeszélés a tiltott vágyat, a fiatal lányra gyakorolt hatalmat és a zárt helyen megtelepedő félelmet vizsgálja. Le Fanu negyedszázaddal a Drakula előtt rögzíti a vámpíralak máig élő vonásait.

Amerikai politikai és szerelmi regény 1905-ből. Jimmy Graysont, a nyugati államokból való, szinte ismeretlen fiatal ügyvédet pártja váratlanul az Egyesült Államok elnökjelöltjévé választja. Harley, egy New York-i lap riportere, különvonaton követi kampányát, és beleszeret Sylviába, a jelölt unokahúgába, egy Idahóból érkezett, szabad szellemű fiatal nőbe. A párt pénzemberei azonban azt akarják, hogy Grayson hallgasson a vámokról. Élénk elbeszélés egy választási kampányról és a becsületesség áráról a politikában.

Hajótörés után a tengerből kimentett Edward Prendicket egy elzárt csendes-óceáni szigeten teszik partra, ahol egy száműzött tudós él a segédjével. A sziget zavarba ejtő vonású lakói imádságként mondják fel a Törvényt, éjszakánként pedig kiáltások szűrődnek ki a laboratóriumból. Prendick végül rájön, milyen kísérleteket folytat Moreau, és milyen törékeny az általuk teremtett rend. Az elbeszélés a tudomány határait, az élőlényeknek okozott fájdalmat és az embert az állattól elválasztó vonalat vizsgálja. Wells sötét példázatot ír arról a hatalomról, amely úgy teremt, hogy nem tudja, mit teremt.

Izmael, kötődések nélküli tengerész, Nantucketben felszáll a Pequodra, egy bálnavadászhajóra, amelyet Ahab kapitány vezet. Ahabot egykor megnyomorította egy fehér ámbráscet, és azóta megszállottan üldözi, a teljes legénységet ennek rendelve alá. A hajó az óceánokat járja, bálnavadászatok, fedélzeti történetek és olyan előjelek között, amelyeket senki sem mer néven nevezni. A regény a rögeszmét, a természet közönyét, valamint a tudás és a mértéktelenség határát vizsgálja. Melville kalandtörténetet, a bálnáról szóló tudós vizsgálódást és metafizikai elmélkedést fon egybe.

Rousseau abból indul ki, hogy az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Olyan társulási formát keres, amelyben mindenki, bár mindenkivel egyesül, mégis csak önmagának engedelmeskedik. Ebből a szerződésből vezeti le a nép szuverenitását, az általános akaratot, a törvényt mint mindenki kifejezését, és a szolga rangjára szorított kormányzatot. A mű a hatalom jogosságát, az egyenlőséget, a képviseletet és a köztársaság fennmaradásának feltételeit vizsgálja. Rousseau ésszel alapozza meg azt, amit a hagyomány erőre vagy isteni jogra épített, szilárd és bizonyító nyelven.

Az Egyetlen Államban, amelyet üvegfal kerít, az emberek számot viselnek, órarend szerint élnek, és átlátszó lakásokban laknak. D-503, az Integrál űrhajó mérnöke naplót vezet a meghódítandó népek számára, míg össze nem találkozik I-330-cal, aki kivezeti őt a szabályok közül. Amire ekkor rátalál, arra nincs szó a nyelvében. A regény a szabadságot, a ráerőltetett boldogságot és azt vizsgálja, mi marad az egyénből, ha minden közös. Zamjatyin a modern disztópia egyik első formáját adja meg.