Teljes katalógus

Esszégyűjtemény, amelyet 1862-ben adott ki John Hill Burton skót történész. A szerző humorral rajzolja meg a könyvvadászok alakjait: a gyűjtőt, aki megveszi első duplumát, az antikváriumi standok között kutatót, az árverések állandó vendégét, a csavargó olvasót, aki mindenből olvas egy kicsit. Szól a nagy könyvtárak születéséről, a könyvtárosok munkájáról és a régi szövegeket újra kiadó amatőr klubokról is, például a Roxburghe Clubról. Ez a kiadás a szerző özvegye által írt életrajzzal kezdődik. Művelt és mosolygós pillantás a könyvek szeretetére.

A huszadik század elején, Maine partjainál az ifjú Boyd Mayo kapitány Julius Marston, a Wall Street-i pénzember gőzjachtját vezeti, és beleszeret a lányába, Almába. Miután Marston a vendégei előtt megalázza, úgy dönt, hogy távozik. Még azon az éjszakán, a ködben egy fával megrakott, ősöreg vitorlás elhaladtában beleakad, és kiragadja a nyílt tengerre. Ezután vihar következik, segítség a szigetükről elűzött halászcsaládoknak, és küzdelem Marston ellen, aki meg akarja szerezni a part gőzhajójáratait. Kalandos szerelmes regény, tele humorral, régi matrózdalok ritmusára.

Brit regény háborúról és szerelemről, hőse elbeszélésében. 1854-ben Harry Hardinge, a walesi lövészezred fiatal tisztje, Winchesterben várja, hogy elindulhasson az Oroszország elleni háborúba. Családja régi barátja, Sir Madoc Lloyd meghívására egy nagy észak-walesi birtokra érkezik, ahol viszontlátja Lady Estelle Cressinghamet, akit csendben szeret, és felbukkan egy gyanús vetélytárs, Hawkesby Guilfoyle is. Aztán az ezred a Krímbe indul: az inkermani csata, a szevasztopoli lövészárkok, egy magányos küldetés az ellenség földjén. Eleven elbeszélés a vörös sárkányos zászló alatt harcoló katonákról.

Angol regény. A tiroli Ziller-völgyben két úton lévő fiatal angol, Will Deverill költő és zenész, valamint barátja, a modoros esztéta Florian Wood megismerkedik Linnettel, a havasi legelő fiatal tehénpásztorlányával, aki rendkívüli hangon énekel. A falu fogadósa, Andreas Hausberger, aki gazdája és énektanára is egyben, operaénekesnőt akar faragni belőle, és feleségül akarja venni; Franz Lindner, egy féltékeny fiatal vadász, szintén udvarol neki. A havasi legelőktől az operaszínpadig: szerelem és becsvágy története, humorral elbeszélve.

Ferdinand, ambiciózus és gátlástalan kalandor, Európát járja, manipulálva és becsapva azokat, akikkel találkozik, hogy egyre magasabbra jusson. Személyazonosságait és stratégiáit egymás után váltogatja céljai elérése érdekében, mit sem törődve a következményekkel. Manővereinek eredményeképp egyre kockázatosabb helyzetekbe sodródik. Az elbeszélés felemelkedését és bukásait követi végig egy olyan világban, ahol a látszat és a ravaszság uralkodik. A regény bepillantást enged egy számító antihős elméjébe. A szerző éles kritikát fogalmaz meg az ambícióról és a kétszínűségről.

Ez a kötet Lu Hszün első elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek nem sokkal a császárság bukása után jelentek meg. Egy férfi a történelemkönyvekből azt olvassa ki, hogy a szomszédai embert esznek, egy lecsúszott tudós egy kocsmában kapaszkodik a méltóságába, egy apa a fiának vérbe mártott orvosságot vásárol. A leghosszabb, A-Q hiteles története egy falusi napszámost követ, aki minden megaláztatást képzelt győzelemmé változtat. A kötet a szokások rabságát és a szavak és tettek közötti szakadékot vizsgálja. Lu Hszün beszélt nyelven ír, száraz prózában, amely megtagadja a vigasztalást.

Ez a két pétervári elbeszélés egy-egy kishivatalnokot követ, akit maga alá gyűr a főváros. Akakij Akakijevics, a robotoló és kigúnyolt másoló hónapokig nélkülöz, hogy megvarrassa az új köpönyeget, amely végre némi tiszteletet szerez neki. Kovaljov kollégiumi asszesszor orr nélkül ébred, és hamarosan összefut a szökevény szervvel, amely egyenruhában és nála magasabb rangban jár. A két történet a rangok hiúságát és a hivatal alól előtörő fantasztikumot vizsgálja. Gogol bohózatot és szánalmat elegyít egy olyan Péterváron, ahol a képtelenségnek rendeleti ereje van.

Egy Wall Street-i ügyvéd új másolót fogad fel: Bartlebyt, aki hallgatag, és eleinte kifogástalanul dolgozik. Amikor egy nap hétköznapi feladatot kérnek tőle, azt feleli, hogy inkább nem tenné, és ettől kezdve minden kérésre ezt a mondatot állítja szembe. Berendezkedik az irodában, semmit sem követel és semmiből sem enged, munkaadóját olyan elutasítás elé állítva, amelyre semmilyen tekintély nem talál választ. Az elbeszélés az irodai munkát, a városi magányt és a jóindulat tehetetlenségét vizsgálja a teljes visszahúzódással szemben. Melville egy írnokanekdotából nyugtalanító példázatot formál az egyén helyéről a modern városban.

Egy fiatal tokiói férfi, a családban kevéssé szeretett kisebbik fiú, aki a nyerseségig őszinte, matematikatanári állást vállal egy kisvárosban Sikoku szigetén. Diákjai már az első hetekben próbára teszik, előbb az órákon, majd első éjszakai ügyeletén az iskolában, a tanári szoba pedig még alattomosabbnak bizonyul cselszövéseivel és gúnyneveivel. Mivel sem a számításra, sem a megalkuvásra nem képes, állást foglal, ellenségeket szerez, és a maga módján bosszút készít elő. A regény az esetlen becsületességet, az intézmények képmutatását és a honvágyat járja körül. Szószeki gyors tempójú komédiát formál belőle, amelyet egy élőbeszédszerű, mindent hangosan megítélő hang visz.

Szenteste a kis Marie az ajándékok között egy fából készült diótörőt talál, és a védelmébe veszi, amikor bátyja, Fritz kitöri három fogát. Egyedül maradva a szalonban látja, ahogy a játékok életre kelnek, és csatába szállnak egy hétfejű király vezette egérsereg ellen. A csetepatéban megsebesülve meghallgatja Pirlipat hercegnő történetét, amely elmagyarázza, honnan származik a kis fakatona. A mese a gyermekkort, az álom és az ébrenlét közötti határt, valamint azt vizsgálja, mennyire hisznek annak, amit egy gyermek elmond. Hoffmann egymásba ágyazza a történeteket egy olyan fantáziában, ahol a csodásnak mindig megmarad a lehetséges magyarázata.

Irene Wagner felhőtlen polgári életet él Bécsben elismert ügyvéd férje és két gyermeke mellett, néhány hónapja pedig egy fiatal zongoristához jár. Amikor kilép a férfi lakásából, ismeretlen nő szólítja meg, elhagyott szeretőnek mondja magát, és pénzt követel. A követelések ismétlődnek, és a lelepleződéstől való félelem a ház leghétköznapibb mozdulataiba is befészkeli magát. Zweig azt követi, mit tesz a zsarolás egy asszonnyal, aki senkinek sem tud vallani, és új éberséggel kezdi figyelni a hozzátartozóit. Az elbeszélés a vétket, a hallgatást és azt vizsgálja, mit tesz egy titok egy rendezett élettel.

Egy riviérai panzióban megosztja a törzsvendégek asztalát Madame Henriette szökése, aki az előző nap megismert fiatal franciával tűnt el. Az elbeszélő, aki egyedül veszi védelmébe az asszonyt, nem sokkal később a hatvanhét éves angol Mrs. C. vallomását hallgatja meg, aki húsz éve őrzi egyetlen nap emlékét. Özvegyen és tétlenül egy este a monte-carlói kaszinóban nem a játékosok arcát figyelte, hanem a kezüket. Egy egészen fiatal férfi keze fogva tartja, és elhatározza, hogy közbelép. Az elbeszélés a hirtelen szenvedélyt, a véletlent és egy élet huszonnégy órába sűrűsödő részét vizsgálja.

Öt életrajzi tanulmány a régi Anglia hat, többnyire háttérben maradt alakjáról: Magdalen Herbert, John Donne költő barátnője; Henry Vaughan walesi költő és orvos; George Farquhar vígjátékíró; Topham Beauclerk és Bennet Langton, Samuel Johnson barátai; valamint William Hazlitt kritikus. Az írónő 1561-től 1830-ig követi családjukat, barátságaikat és műveiket. Eleven portrék, tele valódi részletekkel az angol élet három évszázadából.

Párizs, 1482: a cigány lány, Esmeralda a Grève téren táncol, miközben a város a bolondok ünnepét üli. A katedrális torz harangozója, Quasimodo, és Claude Frollo főesperes, aki felnevelte, egyaránt felkavarodik a láttán. A kolostor, a Csodák Udvara és a pellengér között a lány egy be nem vallott vágy tétjévé válik. A regény a fanatizmust, a tömeg erőszakját, a szépséget és a rútságot, valamint a katedrálist mint egy kor kőbe vésett emlékezetét vizsgálja. Hugo a középkori Párizst önálló szereplővé teszi, utcáról utcára állítva helyre.

Csicsikov megérkezik egy vidéki városba, megkedvelteti magát a helyi társasággal, és sorra látogatja a környékbeli földbirtokosokat. Különös üzletet ajánl nekik: megveszi az utolsó összeírás óta elhunyt jobbágyokat, akik még szerepelnek a jegyzékekben, és adót hoznak a gazdáikra. Birtokról birtokra vonul fel a fösvény, a faragatlan, a bizalmatlan özvegy és az ábrándozó, míg a város kérdezni nem kezd a látogatójáról. A regény a kapzsiságot és egy országot vizsgál, amelyet a kis alkui árulnak el. Gogol komikus arcképcsarnokot készít belőle, amely lassanként erkölcsi leltárrá válik.

1866-ban megmagyarázhatatlan tengeri szörny nyugtalanítja a világ hadiflottáit, és 1867 júliusában Aronnax professzor hajóra száll, hogy a nyomába eredjen. A szörnnyel való ütközéskor egy kanadai szigonyossal együtt a tengerbe zuhan, inasa pedig utánaugrik: mindhármukat a Nautilus fedélzetén szedik fel, a tengeralattjárót Nemo kapitány vezeti. Egyszerre vendégei és foglyai ennek a szárazfölddel szakított embernek, és vele járják be a földgolyó óceánjait. A regény a tudományt, egy minden ország törvényein kívül élő ember szabadságát és az akkor még ismeretlen víz alatti világ vonzását vizsgálja. Verne természetrajzi számbavételt és kalandtörténetet elegyít, a kikötések és a viharok ritmusában.

A kötet Poe tíz elbeszélését gyűjti egybe, a múltjuk által felemésztett házaktól a magukat teljesen józannak hívő gyilkosok vallomásaiig. Benne van Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca, Az áruló szív és Dupin lovag első nyomozása. A legtöbbet egyes szám első személyben mondja el egy elbeszélő, aki az ész és a rettegés között vergődik, és a feszültség az utolsó sorig fokozódik. Együtt a bűntudatot, az őrületet, a halált és az őket figyelő elme határait vizsgálják. Poe itt rögzíti a rémtörténet és a detektívtörténet tartós formáit.

Tizenhét, egymáshoz kapcsolódó humoros történet, amelyeket Torchy mesél el New York-i hétköznapi nyelven. A vörös hajú Torchy egykor irodai kifutófiú volt, ma egy nagy társaság elnökének magántitkára; Vee férje, és van egy kisbabájuk. A történetek 1918-ban és 1919-ben játszódnak, New Yorkban és külvárosaiban, az első világháború végén. Az irodában és otthon is a maga módján segít kollégáinak, szomszédainak és barátainak, gyakran szerelmi ügyekben. Élénk és mulatságos pillantás a korabeli amerikai életre.

Benjamin Franklin elbeszéli pályáját a bátyja bostoni nyomdájától a philadelphiai közügyekig. Leírja önképzését, első lapjait, az általa alapított olvasótársaságokat és tervét tizenhárom erény elsajátítására. A történet nyomon követi a mesterembert, akiből kiadó, feltaláló, közéleti tekintély, majd a gyarmatok európai képviselője lesz. A könyv a munkát, a takarékosságot, a közhasznúságot és azt a gondolatot vizsgálja, hogy a jellem éppúgy felépíthető, ahogy egy mesterség megtanulható. Franklin az egyéni felemelkedés egyik első elbeszélését adja, a fiához írt levél hangján.

1805-ben Oroszország háborúba lép Napóleon ellen, és a pétervári szalonok franciául vitatkoznak róla. A regény Pierre Bezuhovot követi, az esetlen és értelmet kereső örököst, Andrej Bolkonszkij herceget, aki az élete elől menekülve megy a frontra, és Natasa Rosztovát, akinek két bál között ér véget a gyermekkora. Morvaországtól Moszkva égéséig a magánsorsok a hadseregek között fonódnak össze. A mű a szerelmet, a halált, a hitet és az egyének részét vizsgálja az eseményekben. Tolsztoj a családi krónikát és a történelemről szóló elmélkedést fonja egybe, elutasítva, hogy a nagy emberek magyaráznák meg.

Trója ostromának tizedik évében Agamemnón elveszi Akhilleusztól a neki járó foglyot, és az akhájok legjobbja visszavonul a sátrába. Nélküle a görög sereg a síkságon vív csatát: Parisz és Meneláosz párviadala, Diomédész haditettei, Hektór búcsúja Andromakhétól. Követség érkezik, hogy Akhilleusz visszatérését kérje, hiába, miközben a trójaiak előrenyomulnak, és áttörik a hajók előtti sáncot. Ez az első kötet a haragot, a becsületet és az istenek súlyát vizsgálja az embereken. Homérosz minden harcosnak nevet, származást és részletesen leírt halált ad.

A trójaiak elérték a hajókat, és a tűz már a flottát fenyegeti, amikor Patroklosz megkapja Akhilleusztól a fegyvereit, hogy visszaverje őket. A Hektór kezétől elszenvedett halála visszahozza Akhilleuszt a harcba, Héphaisztosz kovácsolta páncélban és feltartóztathatatlan dühvel. A síkság, majd a folyó, majd Trója falai látják a két férfi találkozását, miközben a város nézi. Ez a második kötet a gyászt, a bosszút és azt a szánalmat vizsgálja, amelyet egy ellenség még kelthet. Homérosz Hektór temetéséig vezeti a költeményt, egy olyan éjszaka után, amelyen egy apa jön elkérni a fia holttestét.

Angol regény, A szentek iskolája folytatása. London, 1869: Robert Orange, a francia származású fiatal katolikus parlamenti képviselő és Disraeli pártfogoltja, feleségül veszi Brigitet, a fiatal özvegyet, akit szinte misztikus szerelemmel szeret. Már az esküvő napján kiderül, hogy Brigit első férje, akiről azt hitték, vízbe fulladt, él: házasságuk tehát érvénytelen. A politika, a hite és a társaság ítélete között Orange-nak el kell döntenie, hogyan viselkedjen, miközben a becsvágyó Lady Sara de Treverell érdeklődni kezd iránta. Komoly regény szerelemről, becsületről és lelkiismeretről.

Angol regény. 1919 egy májusi reggelén Philip Esdaile festő reggelit ad barátainak londoni, chelsea-i műtermében. Hirtelen a közelben lezuhan egy repülőgép, és két pilóta, akik ugyanabba az ejtőernyőbe akadtak, a tetőre zuhan: az egyik halott, a másik, Chummy Smith, a festő háborús barátja, életben marad. A tetőn egy pisztoly fekszik, amellyel lőttek. Ahelyett, hogy értesítenék a rendőrséget, a barátok úgy döntenek, hogy titokban tartják az ügyet, és maguk között keresik az igazságot. Eredeti és ironikus nyomozástörténet, az egyik vendég elbeszélésében.